Szükségem van rá...

Számtalan emberrel találkozunk életünk során, s egyesek olyan hatással vannak ránk, hogy akár a jövőnket is meghatározhatják. Olyan pluszt, olyan érzéseket adnak, amikre mindig is szükségünk volt, s addig a találkozásig kerestük.

Az ilyen pillanatokért érdemes élni, mert erőt adhatnak a mindennapokban. Feltöltenek energiával és táplálnak. Kellenek az ilyen érzések mindig, életünk minden szakaszában.

Nálam egyszerre három alkotás is szerepel a legszebb és legromantikusabb filmek listáján. Ez a Before trilógia. Biztosan sokan ismeritek őket: Mielőtt felkel a Nap(Before Sunrise) , Mielőtt lemegy a Nap
(Before Sunset) és a Mielőtt éjfélt üt az óra (Before Midnight) . Akárhányszor beléjük botlok, mindig nagy hatással vannak rám.

Az első rész különösen tetszik az első perctől kezdve. Jesse ( Ethan Hawke ) a jóképű, sármos amerikai srác egy Budapestről Bécsbe tartó vonaton megismerkedik a francia Celine-nel (Julie Delpy) és végeláthatatlan beszélgetésbe kezdenek. Az első pillanattól kezdve érezni, hogy ez több mint egy ismerkedős, laza beszélgetés, és ezt tudják ők is. A lelkük szorosan összefonódik. A bécsi éjszakát együtt töltik bejárva a várost, végigbeszélgetve, teljesen egymásba bonyolódva. De szerelmük nem teljesedhet ki, mert napkeltekor el kell válniuk.

Kilenc év elteltével (a második film) újra találkoznak Párizsban, ahol Jesse éppen a legújabb könyvével turnézik. Írt egy könyvet Most címmel, amit a Celine- nel való találkozása ihletett meg. A harmincas éveik elején járnak, van miről beszélgetniük, de akárhol is tartanak az életben akkor, újra felerősödik bennük az érzés egymás iránt.

Kilenc év után is vonzódnak egymáshoz. Jesse megnősült, van egy fia, de nem érzi jól magát a házasságában és azért írta meg azt a könyvet, mert titkon azt remélte, hogy találkozhat még a francia lánnyal. Celine sem elégedett a saját életével, így ezt is kibeszélik. Rengeteget beszélnek ebben a részben is.

A film végén már Celine lakásán vannak, egyre jobban összegabalyodnak az érzelmi szálak, s amikor Celine arra utal Jesse-nek, hogy le fogja késni a gépét, ő csak annyit válaszol: Tudom. És itt vége is a filmnek.

Mindenki azt gondol bele, amit akar. Majdnem hogy lezáratlan marad. A nézőkre van bízva a folytatás: vajon kiteljesedik-e ez a kitörés előtt álló szenvedélyes szerelem köztük, vagy fontosabb visszatáncolni Jesse-nek az amerikai kapcsolatába és feladni az igazi szerelmet. Vajon mi hogyan döntenénk a helyében?

De megtudjuk a következő részben: Újabb kilenc év múlva már házasok és van két ikerlányuk, akik Celine lakásán fogantak a második rész végén. A mesés Görögországban játszódik. A szerelemről és az élet dolgairól beszélgetnek, visszaemlékeznek arra, hogyan találkoztak tizennyolc évvel ezelőtt. Amikor végre kettesben lesznek, újra olyanok, mint régen. Még mindig nagyon szeretik egymást, szerelmesek, de félnek, hogy ez az érzés megkopott bennük, elhalványul és akkor elviselhetetlen lesz. Sokáig vitáznak a kapcsolatuk jövőjéről, a félelmeikről. De mivel szükségük van egymásra hamar kibékülnek.

Egy tökéletes és izgalmas, nagyon különleges kapcsolat elevenedik meg a szemünk előtt mindhárom részben. Olyan, ami után sokan vágyakozunk.

Azért is tetszik az első két rész sokkal jobban, mint az utolsó, mert van valami sejtelmes, valami varázslatos és megmagyarázhatatlanul vonzó abban, ahogyan megismerik egymást. Megállás nélkül beszélgetnek, s többször nagyon közel kerülnek egymáshoz. Majd felrobbannak, mert legszívesebben azonnal egymásnak esnének, de csak húzzák, halasztják. Tovább küzdenek magukban, magukkal és egymással. És pont ez adja meg a varázsát az egésznek. Cseppet sem unalmas, mert hiába fogják vissza magukat, a szenvedély nyilvánvaló. Töményen áthatja az egész filmet.

Ez az, ami engem is mindig rabul ejt.  Mert én is ezt szeretem. Szeretek olyan lenni, mint ők; kerülgetni, elhúzni, találgatni, küzdeni. Mert így izgalmas és eufórikus.

from: http://www.pinterest.com/ 

Az első rész már évekkel ezelőtt megihletett. Van valami csodálatos abban, amikor egyre jobban vonzódnak egymáshoz; a pillantásaikban, ahogyan titokban egymást figyelik, és amikor megszületik bennük az érzés: Ő az. Ő kell nekem. De csak játszadoznak, félnek többre vágyni, mint amit az a pillanat, az a nap megenged számukra. Nem lehetnek még egymáséi, pedig már túl szoros a kötődés. Érzik mindketten.

Különleges energia ez a szerelem. Jöhet könnyen, elsöprően, de lehet nehezen felépíthető, viszont akár hamar szétrombolható. Küzdhetünk érte, ha van miért. Ápolhatjuk, ha van értelme. Ha fontos számunkra, akkor tennünk is kell érte, nem szabad feladnunk. Ha egyszer megérint, és rabul ejt, nem szabadulunk tőle.

from: http://www.pinterest.com/ 

Szerelem nélkül is lehetünk boldogok, de nem érdemes nélküle élnünk. Kell valami, ami mindig hajt, ami erőt ad. Lehetsz szerelmes valakibe, a munkádba, egy tárgyba, az álmaidba vagy akár az egész életedbe, de azzal is számolnod kell, hogy ez csak egy állapot, amit ha ügyesen ápolnak, tovább tart, mint képzelnéd. Fontos, hogy mindig legyen miért küzdeni, de legfőképpen magunkért. Minden nap meg kell harcolnunk azért, hogy jobbak legyünk az életünkben és a munkánkban; az álmainkért és a meglévő vagy a vágyott kapcsolatunkért, mert a szerelemre szükségünk van. Mindig kell valami cél, amiért érdemes küzdenünk! Mert így van értelme élni! A vágy motorja pedig a szerelem! J

from: http://www.pinterest.com/